A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, összegük az érintett megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotától, valamint a havi átlagjövedelmének összegétől függ, az előzetes biztosítási idő kizárólag az ellátásra való jogosultság szempontjából számít.
A megváltozott munkaképességnek társadalombiztosítási szempontból az érintettre vonatkozóan elsődlegesen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosultságnál van jelentősége, míg foglalkoztatói oldalról nézve a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szochokedvezmény szempontjából fontos. Ugyanakkor ez az állapot más kötelezettségeket és jogosultságokat is befolyásol. Cikkünkben ezek közül tekintünk át néhányat.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – részesülő személyek esetében rendszeresen visszatérő kérdés, hogy a nyugdíjkorhatáruk betöltésekor továbbra is rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátottak maradnak-e, vagy a folyósított ellátásukat – a korhatár előtti ellátottakhoz hasonlóan – automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítják tovább, illetve a nyugdíjkorhatáruk betöltésekor mit kell tenniük, hogy öregségi nyugdíjassá váljanak.
Milyen állami támogatásra számíthat az a megváltozott munkaképességű személy, aki nem felel meg azoknak a törvényi előírásoknak, amelyek alapján ellátásra lenne jogosult, és az erre vonatkozó kérelmét elutasítja a hatóság?
Cikkünkben a nyugellátás mellett folyósítható és nem folyósítható ellátások körét ismertetjük.
Több kérdés is érkezett mostanában a rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan. Az esetek jó részében kiderül, valójában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) szerinti rokkantsági ellátáshoz kapcsolódik a felvetett probléma.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra. Cikkünkben részletezzük, kinek, mire kell odafigyelnie, hogy ellátásban részesülhessen, mely egyéb ellátások adhatók, illetve nem adhatók párhuzamosan.
A rokkant ellátott személyek esetében számos esetben felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjkorhatáruk betöltésekor továbbra is rokkant ellátottak maradnak-e vagy a folyósított ellátásuk öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra, egyáltalán jogosultak-e öregségi nyugdíjra, és amennyiben igen, úgy abban az esetben mit kell tenniük, hogy nyugdíjassá váljanak.
Üzemi baleset esetén a biztosított dolgozó baleseti egészségügyi ellátásra, táppénzre, valamint – amennyiben a baleset következményeként károsodott az egészsége – baleseti járadékra, továbbá az üzemi baleset következményeként elhunyt személy hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugdíjra jogosult. Cikkünkben a baleseti járadékra való jogosultságot mutatjuk be.
Írásunkban azt tekintjük át, miként alakul az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya, ha egészségi állapota oly mértékben megrendül, hogy megváltozott munkaképességű személlyé válik.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték