Az alábbiakban olyan jogszabályi rendelkezéseket veszünk górcső alá, amelyek értelmezése az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kapcsán kihívást jelenthetnek. Tekintettel arra, hogy ezen területek vonatkozásában rengeteg olvasói kérdés is érkezik, így célszerű önálló cikkben feldolgozni a témát. Lássuk a lényeget!
Az egyszerűsített foglalkoztatás mint atipikus foglalkoztatási forma méltán népszerű Magyarországon: kedvező közteherviselési kötelezettségekkel jár, illetve mentesítést biztosíthat a munkajogi szabályok egy része alól, továbbá a létesítése is meglehetősen egyszerű. Cikkünkben az egyszerűsített foglalkoztatással járó főbb munkajogi szabályokat, előnyöket ismertetjük.
Az Adózóna olvasójának az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazható éves létszámkeret számításával kapcsolatosan merültek fel kérdései, melyekre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő, a NEXON munkatársa válaszolt.
A felszolgálási díjat milyen szabályok szerint kell szétosztani az alkalmazottak között? Lehet ez eltérő mértékű az egyes dolgozók esetében? Az efós munkavállalók kihagyhatók vagy sem? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik kiemelt területe az idényjellegű munkák terepe, így érdemes ennek a foglalkoztatási formának az előnyeit időről időre áttekinteni. Nézzük, mit érdemes a munkáltatóknak végiggondolni!
A 2026-os szabályok szigorúbb kereteket szabnak az egyszerűsített foglalkoztatásnak (efo): január 1-jétől a munkavállalónkénti 120 napos éves felső határt összevontan kell figyelembe venni, vagyis a különböző cégeknél ledolgozott napok is összeadódnak.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) többségében jól követhető rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos rendelkezések azonban félreérthetők, keverhetők. A három legtipikusabb hibát az alábbiakban a helyes értelmezéssel együtt mutatjuk be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték