hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

APEH-revízió: furcsaságok a végelszámolásnál

  • dr. Marosi Andrea

Egyre többször fordul elő, hogy végelszámoláskor az adóhatóság utólagosan állapít meg adót. Számtalan esetben a pontatlan jogszabályok, jogértelmezési kérdések alapozzák meg az adóhiány megállapítását. Mégis mit tehet ilyenkor az adózó?

Január 1-jét követően a törvényi szabályozás megszüntette az észrevételezés lehetőségét a végelszámolást miatti tevékenységet ellenőrző lezáró jegyzőkönyvvel szemben. A jogalkotó a fellebbezésre, rendelkezésre nyitva álló határidőt 8 napban határozza meg. A fellebbezés elbírálására 15 nap van, új eljárásra pedig nem utasíthatnak. Tehát a jogegyenlőség ebben az esetben is csorbul, mivel az egyik jogalany, nevezetesen az APEH, túllépheti a határidőt  szankciók nélkül.  Az adózó esetében azonban ugyanez már jogvesztéssel jár.

Továbbá, a jogszabály igen erős szigorításokat tartalmaz, amint azt az alábbiak, igazolják. Ezek szerint megtiltja, hogy a jegyzőkönyv ellen észrevételt lehessen tenni. Emiatt bármilyen nyilvánvaló - akár számszaki - hiba is a jegyzőkönyvben csak fellebbezés útján, illeték lerovása mellett orvosolható. Kérdés, hogy 5 év vizsgálatát lezáró jegyzőkönyvi megállapítások, esetlegesen újabb bizonyítékok miért csak egy másodfokú jogorvoslat során kerülnek egyáltalán terítékre. 

Az adóügyek bonyolult volta miatt alakult ki az a rendszer, amely megengedte az illetékmentes észrevétel lehetőségét, amely egyformán segítséget nyújtott mind az adóhatóságnak, mind az adózónak. A fellebbezési határidő 8 napos határideje problémás, mert: ez idő alatt kell, hogy a határozatot megkapja az adózó, konzultáljanak vele, az esetlege bizonyítékokat saját védelme érdekében beszerezze. Ennyi idő alatt nemhogy a fellebbezést nem lehet alaposan megírni, de mégcsak felkészülni sem lehet egy olyan ügyre, amelynél 5 adóévet vizsgálnak átfogóan.

A rendelkezés, mellyel a jogszabály megtiltja a jogorvoslat során az új eljárásra történő utasítást, megteremti azt a jogbizonytalanságot, melynek eredményeképpen a tényállás tisztázása, illetve egyéb, a törvényben felsorolt garanciák ellehetetlenülnek.

Tudható hogy fenti szabályok azért születtek meg, nehogy adóvizsgálat nélkül záruljon le az adózó végelszámolása. Mindez nem indokolja azt a jelenleg kialakuló gyakorlatot, hogy a már esetleg évek óta nem működő társaságokat adóvizsgálat esetén érdemben megfosztják a tisztességes ellenőrzés kereteitől, és akár egy jogértelmezésre hivatkozással olyan adóhiányt állapítanak meg számára, amely egyből a felszámolást idézi elő. 

Fenti helyzet nem csak jogbizonytalanságot szül, hanem - valljuk be - a költségvetés felé sem teremt bevételt. Egyértelmű, hogy ezek a „kiürült és alvó” társaságok felszámolás esetén sem fogják az ítélkező, azaz az adóhatóság követeléseit kielégíteni. Egyetlen tényt kétségtelen megteremt ez a helyzet, elmondható, hogy az eljáró hatóságok nagyon jól dolgoztak és rendkívül magas adóhiányt állapítottak meg. Azaz, megvalósul az „árnyékboxolás” tipikus esete.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink