Vagyonosodási vizsgálat menete és a végrehajtási eljárás

1. Mi az adóellenőrzés (vagyonosodási vizsgálat) menete?

Minden eset más, ezért a folyamata is máshogy folytatódik. Lényegét tekintve az alábbi:

- az adózót kiválasztják az ellenőrzésre (belső tényezők, adatok, kockázatelemzés),
- értesítés, idézés, kérdőív (18 pontos) kiküldése,
- (ezalatt a hivatal lekéri az adózó vagyonadatait – ingatlannyilvántartás, cégnyilvántartás, bankmegkeresés, gépjárműnyilvántartó…)
- a megbízólevél személyes (adózónak vagy/és képviselőnek történő) átadása,
- nyilatkozattétel, esetleges további iratok bekérése,
- vagyonmérleg felállítása, szükség esetén további nyilatkoztatás,
- jegyzőkönyv megírása,
- az adózó észrevételezési lehetősége (15 napon belül),
- elsőfokú határozat meghozatala, 

Fellebbezhet (30 napon belül), ha megállapítás van. Ha nem fellebbez, akkor jogerőre emelkedés után végrehajtási eljárás következik. Ezután másodfokú határozatot hoznak. Ha nem megfelelő a határozat, akkor bírósági keresetet nyújthat be. Amennyiben nem teszi és adóhiányt állapítanak meg, megindul az adóvégrehajtás. 

Utána sorban:

- Bírósági határozat,
- Adóhiány esetén végrehajtás,
- Méltányossági eljárás (fizetési könnyítés) kérhető a feltételek fennállása esetén.

2. Aki például külföldi rokonától kap kölcsön pénzt, és ez egy vagyonosodási vizsgálat során szóba kerül, az „bajba” keverheti a külföldi rokonát is?

Az adóhivatal minden esetben a megkeresi a külföldi adóhatóságot. Hatósága válogatja,hogy milyen adatokat ad ki. A hivatal a kölcsönt a körülmények alapján minősíti.

3. Milyen jogai vannak az adózónak egy végrehajtási eljárás során?

Méltányossági kérelmet terjeszthet elő, amely az első kérelemmel érintett adótartozásra a végrehajtást a kérelem elbírálásáig szünetelteti. Elutasítás után is további kérelmeket nyújthat be, de azok a végrehajtást már nem szüneteltetik. (fizetési könnyítésre irányuló kérelem: elengedés, részletfizetés, fizetési halasztás). A kérelemnek az APEH irányelve alapján több „lábon” kell állnia. Megkérdőjelezhető az új gyakorlat az adóhivatalban, hogy első méltányossági kérelem benyújtása a régebben foganatosított cselekményeket nem szünetelteti. Ez a bankszámlánk terhére beadott azonnali beszedési megbízás (ismertebb nevén: incasso) esetén jelent problémát, eszerint a beadott kérelmünkre a hivatal az inkasszóot nem vonja vissza. Az inkasszó 35 napig lehet kint a bankszámlánkon, ami egy cég életét ellehetetlenítheti. Végrehajtási kifogást nyújthat be a hivatal jogsértő intézkedése esetén, amely szintén halasztó hatással bír a végrehajtásra, bár az időhúzáson kívül más értelme nincs.

4. Mekkora adót kellene fizetnem, ha eladnám a következő, tulajdonomat képező ingatlant? Tizenhét évvel ezelőtt üres, építési telket vásároltam, amire 1992-ben, érvényes építési engedéllyel felépíthettem egy önálló családi házat. 1994-ben a ház felépült, és az önkormányzattól megkértem a lakhatási engedélyt. A lakhatási engedélyt az Önkormányzat a mai napig nem adta ki (bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, csak a tisztán látásért, azért nincs engedély, mert az egyik szomszéd perelte az önkormányzatot, majd engem, hogy a kiadott engedély nem jogos, és s felépült ingatlan nem az eredeti engedélynek megfelelően készült. 2004-re minden per lezárult és semmiben nem marasztalták el az önkormányzatot, sem engem). 2000-ben az önkormányzat, sokadszori kérésünkre közölte, hogy az összes ingatlanra vonatkozó dokumentum eltűnt, nem találja ( a dokumentumok 2006-ban megkerültek). Így az általunk megbízott földmérővel kiméretve, 2000.-ben sikerült a házat, a földhivatalban, a tulajdoni lapra rávezettetni. Most szeretném eladni, melyik az ingatlan megszerzési éve, ami után kezdődik az adócsökkentés?

A hivatal 2007/3 tájékoztató füzete szerint: „A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően az oda felépített épület (épületrész) esetében a szerzést a földterület tulajdonjoga megszerzésének időpontjával kell azonosnak tekinteni.” (SZJA 60§(3). Tehát az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtása az irányadó. A leírásból ebben az esetben 1990. derül ki, tehát 1991-től kell számítani az időt, 1996-tól indul a 10 év, ami 2005-ben jár le, tehát eltelt a 15 év. A jövedelem nulla, így nem kell utána adót fizetni. Válaszunk a teljes ügy ismeretének hiánya nélkülcsupán tájékoztató jellegű.

5. A vagyonosodási vizsgálathoz postázott kérdőív minden kérdésére köteles vagyok válaszolni? 

Nem köteles válaszolni. Bizonyos kérdések esetében (legfőképpen bevételeink igazolása érdekében) viszont saját érdeke nyilatkozni, természetesen ügyvéddel, adószakértővel előzetesen egyeztetve. Ellenkező esetben a hivatal a meglévő adatok alapján becsül. Ha az első találkozóra ügyvéd vagy adószakértő nélkül megy el az adózó, akkor ne nyilatkozzon, a nyilatkozat megtagadása ugyanis az adózó joga!