hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj: mi nem számít bele a ledolgozott időbe?

  • adozona.hu

Beleszámítanak-e ledolgozott időbe a táppénzes napok a nyugdíjnál? Milyen esetekben kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni? Milyen járulékokat kell annak fizetnie, akinek lejárt a munkanélküli segélye és 5 éve van hátra még nyugdíjazásáig? Olvasóink kérdéseire Futó Gábor, az Adózóna tb-szakértője válaszolt.

Nyugdíjba szeretnék menni, a ledolgozott időbe (az igazolt évekbe) a táppénzes napok beleszámítanak?

Nyugdíjra az jogosult, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte. A szolgálati időbe elvileg a táppénzes időszak is beszámít, ha persze szerepel a nyilvántartásban, vagy egyébként bizonyítható. A munkáltatók által vezetendő nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapon a táppénzes napok számát is fel kell tüntetni. Ha a foglalkoztatója bejelentette, akkor ez az időszak is nyilván van tartva.    

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kell-e 2008. január 1-től a 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie az 1950 forint eho mellett akkor is, ha a bt-nek semmiféle bevétele nincs? 

Ha a betéti társaság nyugdíjas beltagja társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, a betéti társaság a havi 4.350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a nyugdíjas tag a tevékenységéért nem kap jövedelmet. A betéti társaság tagja (akkor is, ha nyugdíjas) akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ez nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történik (ezt nevezzük tagi jogviszonynak). Ha ilyen személyes közreműködés ténylegesen nem történik (és ez bizonyítható), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés nincs. Megjegyezzük, hogy ilyen személyes közreműködés hiányában nincs tételes (havi 1.950 forintos) egészségügyi hozzájárulás sem. Személyes közreműködés esetén azonban mind az egészségügyi szolgáltatási járulék, mind a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége fennáll (akkor is, ha az érintett tag ténylegesen jövedelemben nem részesül). Végezetül megjegyezzük, hogy tartósan olyan állapot nem állhat fenn, hogy a társaság semmilyen tevékenységet nem folytat (alvó bt.), s ezért nincs is semmilyen bevétele. A jogszabályi előírások szerint az üzletvezetőnek azt a tevékenységet, amelyet meghatározott idő elteltével már nem gyakorolnak, törlés végett be kell jelenteni a cégbírósághoz. Tevékenységi kör nélkül egy gazdasági társaság pedig nem működhet, azt meg kell szüntetni. 

Kiegészítő tevékenységet folytató EVA-s egyéni vállalkozókó vagyok (ez havi 2 nap), s emellett van egy heti 40 órás főállásom is. 2008. január 1-jétől havi 4350 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy a 2 nap figyelembe vételével 2 x 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnem?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésénél az emellett fennálló munkaviszonynak (még ha itt a foglalkoztatás teljes munkaidőben is történik) – sajnos – nincs semmilyen jelentősége. Annak sincs azonban jelentősége, hogy egy nyugdíjas eva adóalany havonta hány órát szán egyéni vállalkozói tevékenységére. Ezért nem a napi összeggel kell számolni, hanem a teljes 4.350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. 

Egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. kültagja után is kell fizetni? És mi a helyzet, ha valaki több cégben is tag? 

Ami a kérdés első részét illeti: Egészségügyi szolgáltatási járulék csak kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó esetén merül fel. Ezért feltételezzük, hogy a betéti társaság kültagja saját jogán nyugdíjas személy! A betéti társaság ilyen kültagja után akkor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül. A betéti társaság kültagja is akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ez nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagi jogviszony). 

Ha ilyen személyes közreműködés ténylegesen nem történik (és ez bizonyítható), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés nincs. A kérdés második része annyiban értelmezhetetlen, hogy igen sok eltérő válasz is elképzelhető. Ezért általánosságban erre az esetre a következőt állítjuk: Előfordulhat, hogy egy nyugdíjas személy egyidejűleg több gazdasági társaságnak is tagja, és társas vállalkozóként több társaságban is ténylegesen és személyesen (nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony alapján) közreműködik. Ha ilyen eset fordulna elő, akkor bizony mindegyik gazdasági társaság megfizeti a társas vállalkozó tag után a havi 4.350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Lejárt a munkanélküli segélyem, munkám nincs, de még 5 évem van nyugdíjig, hova és mit kell fizetnem?

Elvileg nincs semmilyen fizetési kötelezettsége! Ha 5 év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább húsz évi szolgálati idővel, jogosult lesz nyugdíjra. Önként azonban megállapodást is köthet – járulék megfizetésének vállalásával – a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási szervvel további szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére. Az idevonatkozó törvényi rendelkezések a következők:
Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és
a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban továbbá
b) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 33,5 százalékos mértékű járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. 

Ez a fajta megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a járulékot a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után! Amennyiben a megállapodást kötő személy tagja magánnyugdíjpénztárnak, a járulék mértéke csökken a pénztárhoz kötelezően fizetett tagdíj (8 százalék) mértékével. E megállapodás tehát szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott havi jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ naptári napi összegének (ez jelenleg 19.500 forint) a figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő járulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink