73 találat a(z) vagyonadó cimkére

Magyar Péter: közép-, hosszútávon beszélhetünk a különböző adók átalakításáról Cikk

Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral – közölte az MTI.

Vagyonadó a társasági részesedéseknél – kiemelten a bizalmi vagyonkezelésnél Cikk

Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Reflektorfényben a vagyonadó – az illúzió és a realitás Cikk

Cikksorozatunk harmadik részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit tekintünk vagyonnak, és azt hogyan lehet igazságosan, objektíven és végrehajtható módon megadóztatni. A Magyar Közlönyben megjelent az 1147/2026. kormányhatározat, amely előírja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, a határidő június 5-e. Bár ezen szűk határidő vélhetően nem egy teljes, kidolgozott rendszer elkészítését célozza, csak a főbb irányvonalak, keretek meghatározását, érdemes kicsit átnézni, miről is van szó valójában.

Magántőkealapok: jogi háttér és adózási rendszer Cikk

A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

Kivizsgálás, felülvizsgálat, titkosított szerződések nyilvánosságra hozatala, vagyonadó – itt a legújabb Magyar Közlöny Cikk

Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 47. száma, benne tizenkét kormányhatározattal.

Vagyonadó: mi számíthat a vagyonba, mennyi lehet a küszöb? Cikk

A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott. A Blochamps Capital szerint, ha a politika valóban a szupravagyonokat akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre van szükség. Érdemes lenne tanulni OECD országok tucatjainak hasonló vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből. A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.

Vagyonadó Magyarországon? Lehetőségek és buktatók Cikk

A Tisza Párt által közzétett program egyik sarokeleme a vagyonadó bevezetése; terv szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki. A jelentős céges és magánvagyonnal rendelkezőknél ez lett az idei adózási slágertéma – mutat rá írásában dr. Szeiler Nikolett, a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda vezetője.

A Tisza Párt tervezett adóprogramja: egyenlőtlenségek mérséklése, kérdéses árcsökkentő hatás, bevételkiesés, vagyonkimentési kockázatok Cikk

A vasárnapi választásokat fölényesen megnyerő Tisza Párt korábban már közölt részleteket a tervezett adóprogramjáról, a Niveus ennek hatásait vizsgálja.

cégVagyonadó: az ördög a mérlegekben rejlik Cikk

A céges vagyon adóztatása viszont szabályozási és gazdaságpolitikai dilemmák sorát nyitja meg: Hogyan közelítendő meg egy cég értékének a meghatározása a vagyonadózás szempontjából? A gazdasági szereplők elkerülhetetlen válaszreakciói mellett elérhető-e egyáltalán, hogy egy ilyen adó a gyakorlatban is hosszú távon fenntartható maradjon? Európában is csak kevés ország próbálkozott válaszokkal – a tapasztalataik pedig óvatosságra intenek, hívja fel a figyelmet a Csővári Legal sajtóközleményében Csővári István és Simon Soma, a Csővári Legal adójogászai.

Amit a vagyonadókról tudni érdemes – korlátok és lehetőségek Cikk

Mit érdemes tudni a vagyonadóztatásról, milyen kihívásokkal szembesülne a jogalkotó egy általános vagyonadó bevezetésekor, illetve hogyan kezeli ezeket a nemzetközi gyakorlat? – ezekre a kérdésekre keresnek választ tanulmányukban Dr. Békés Balázs és dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagjai, nemzetközi adószakértők, a hazai és nemzetközi vagyonos magánszemélyeknek nyújtott több évtizedes adószakmai tapasztalataik alapján, valamint nemzetközi példákat megvizsgálva.

Két új törvény, három kormányrendelet és négy határozat a legfrissebb Magyar Közlönyben Cikk

A Magyar Közlöny 2023. évi 38. számában március 16-án két új törvény, három kormányrendelet, egy kúriai határozat és három kormányhatározat jelent meg.

Nemzetközi lapszemle: szolidaritási vagyonadót vezet be Spanyolország Cikk

3,14 milliárd euró összegű adóbevétel-növekedést remél a spanyol kormány az ideiglenes vagyonadó, valamint a magasabb társasági adó és tőkenyereség-adó bevezetésétől – mondta Maria Jesus Montero költségvetési miniszter csütörtökön, tette közzé a Reuters.

Vagyonadót róna ki a milliárdosokra a Biden-kormány Cikk

Milliárdosokra kivetendő minimumadóra nyújt be javaslatot a kongresszusnak a Fehér Ház a 2023-as költségvetési tervezete keretében, Biden elnök belpolitikai programjának finanszírozása és a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

Vitorlás utáni vagyonadó Kérdés

Adót vetne ki a lengyel kormány a külföldre vitt vagyonra Cikk

Lengyelország azt tervezi, hogy a jövő évtől kezdve 19 százalékig terjedő "kilépési adót" vet ki az olyan vállalatokra és gazdag emberekre, ha külföldre viszik vagyonukat vagy termelő tevékenységüket.