Az offshore cégek buktatói

Utolsó módosítás: 2007. június. 26
Szerző: Szabó Zsuzsanna

Alacsony adók, zökkenőmentesen működő üzlet, egyszerű szabályozás, presztízs, maximalizált bevétel – egyebek mellett ezek lehetnek azok az okok, amiért egy vállalkozó offshore cég alapítása mellett dönthet. A jogszabályok és rendelkezések tengerében azonban nem könnyű eligazodni, sok a buktató. Néhány példán keresztül bemutatjuk, mire érdemes figyelni.

Az utóbbi időben egyre többen szeretnék valamilyen formában kivinni a pénzüket az országból, hogy megspóroljanak némi adóterhet cégüknek.. A gyakori adómódosítások, a sokszor értelmetlennek tűnő, érthetetlen és kicsinyes szabályozások, az adórendszer áttekinthetetlensége valamint a magas adóterhek arra késztetik a vállalkozókat, hogy nyugodtabb, megbízhatóbb üzleti környezetbe helyezzék át tevékenységüket – ad magyarázatot az offshore cégek iránti fokozottabb érdeklődésre Szikszay András, az AndySzy Europe Inc. ügyvezetője. A felsoroltak mellett még a fizetési fegyelem hiánya, illetve a magyarországi üzleti morál hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik offshore cégalapítás mellett döntenek – sorolta a lehetséges okokat Szikszay András.

A körbetartozás problémája mellett a magyarországi üzletmenetet jellemezve az ügyvezető megjegyezte, hogy a szerződéseket is sokszor – úgy tűnik – a hatóságoknak kötik: szinte mindegyik mögött ott van az úgynevezett gentleman’s agreement, amelynek keretében a felek „megbeszélik” a szerződéstől eltérő „valós” ügymenetet. Így általában a végén az eredeti szerződésnek szinte semmi köze nem lesz a gyakorlathoz.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az egyszerűbb, átláthatóbb rendszerekben hatékonyabban lehet üzleti tevékenységet folytatni. Ezek az előnyök pedig – az alacsony adók mellett - az offshore cégek alapításával hozzáférhetőek lesznek – magyarázza Szikszay András. Egy offshore cég alapítása mellett azonban nemcsak a kiadások csökkentése vagy az „adóspórolás” szólhat. Sokan a jobb imidzs miatt is egy offshore cég alapítását választják megoldásnak. A fejlett országokban ugyanis üzletkötéskor még mindig nagyobb a presztízse egy nem közép-kelet európai bejegyzésű cégnek – mutatott rá Szikszay András.

A teljes cikket elolvashatja itt, ahol további részleteket talál a cégalapításról és a lehetséges buktatókról.

Ajánljuk még

Adótörvények: mi és hogyan változik?

A parlament csütörtökön elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a végkielégítéseket. tovább >>

Módosítási javaslatok hogy a multik leadózzák a nyereséget

A rugalmatlan cégeljárás, a sajátos APEH-módszerek, a befektetőbarát egyezmények hiánya és az úgynevezett „multiellenes” hangulat azok a magyar sajátosságok, amelyek miatt egymás után hagyják el az országot a nálunk tevékenykedő külföldi vállalatok, és amiért jóformán labdába sem rúghatunk még Románia mellett sem, ami a versenyképességünket illeti. Néhány könnyen megvalósítható, befektetőbarát intézkedés és szabálymódosítás nemcsak a tőkét vonzaná Magyarországra, de azt is megakadályozná, hogy a cégek adózatlanul vigyék ki a jövedelmüket az országból. tovább >>

Az alacsony társasági adó önmagában nem elég versenyelőny

Az alacsony társasági adó jelentős versenyelőnyt jelenthet a gazdasági versenytársakkal szemben, és hozzájárulhat az átlagosnál nagyobb gazdasági növekedés eléréséhez – állapítja meg nemzetközi felmérésében a KPMG. tovább >>